Finnországban négyévente tartanak önkormányzati választást. A városok itt is tele vannak plakátokkal, még a vízcsapból is a hirdetések folynak. De azért van pár különbség az otthonihoz képest. Írásunkban összeállítottunk egy finn-magyar választási szótárt is.
|
Önkormányzati választásokat 1918-ban rendeztek először Finnországban. Bár akkor nem az egész országban, volt, ahol csak 1919-ben. 1956 óta négyévente tartanak választásokat, ez a 32. Most egy kicsit több lett, mint négy év, mert a legutóbbi 2012 októberében volt önkormányzati választás Finnországban.
Finnországban is egy bizonyos nap a választás napja, de lehetőség van előzetes szavazásra belföldön is, így több, mint egy hétig tart a szavazás.
Hol szavazhatunk?
Nincs egy, a lakóhelyünkhöz külön kijelölt szavazóhelyiség, mint Magyarországon, hanem sok helyen leadhatjuk a szavazatunkat, főleg könyvtárakban, vagy ahol olyan nincs, a városházán. S mivel viszonylag sokan laknak kis településeken ‒ mint mi is ‒, ahol még városháza sincs, oda a könyvtárbusz megy el a szavazatokért. Így tehát választhatunk, hogy a körzetben hol szavazunk. Mi, a nálunk egy órát tartózkodó könyvtárbuszban adtuk le a szavazatunkat. A belföldi előzetes szavazásra azért van szükség, hogy a kistelepüléseken, tanyákon élők is biztosan le tudják adni a szavazatukat.
A könyvtárbusz jött el a szavazatunkért
Aki mozgásában korlátozott, vagy beteg, az szavazhat otthon is, ezt külön és időben kérni kell. A külföldön élők a nagykövetségeken adhatják le voksukat. Nagyobb országokban emellett több helyszín is adott, általában a konzulátusokon. Magyarországon egy helyszín van: a nagykövetség. A szavazatokat 2017. március 29. és április 1. között adhatják le a külföldön élő finnek.
Hogyan szavaztunk?
Először leadtuk a népesség-nyilvántartó központtól kapott értesítést (ilmoitus äänioikeudesta), amelyben szavazni hívtak bennünket. Erre azért van szükség, hogy megelőzzék azt, hogy valaki több helyen is leadhassa a szavazatát.
Értesítés a szavazásról (Kép: www.lapinkansa.fi)
Azután egy fényképes igazolvánnyal bizonyítottuk személyazonosságunkat. Ennek számát beírták a számítógépbe. Ezzel így duplán biztosították, hogy csak egyszer lehessen szavazni.
Szavazó fülke
Majd kaptunk egy összehajtott papírt, a szavazólapot (äänestyslippu), amelynek a jobb oldalán lévő nagy körbe kellett beírni a kiválasztott képviselőjelölt számát, amit a szavazó fülkében (äänestyskoppi) kifüggesztett listáról választhatunk ki.
Azután a kis papírt visszavittük, és egy nagy pecsét került rá. Ezzel a lépéssel ‒ a Magyarországon nem is olyan ritka ‒ láncszavazást előzik meg.
Majd a szavazólapot egy kis barna borítékba tették. Utána egy frissen kinyomtatott lapon aláírásommal igazoltam, hogy ez az én szavazatom, majd az ott ülő hölgy szintén aláírta. Utána ezt a papírt és a lezárt, kis borítékban lévő szavazólapomat egy nagyobb, borítékba tették, és ezt is leragasztották. Ez utóbbi két lépésre azért volt szükség, mert az előzetes szavazáson vettünk részt. Aki a választás tényleges napján szavaz, az a szavazólapot, esetleg a kis borítékba zárt szavazólapot dobja egyből a választási urnába.
Kép: Yle Karjala
Kik szavazhatnak?
Az önkormányzati választáson először is a 18 évnél idősebb finn állampolgárok szavazhatnak. Pontosabban, akik legkésőbb a választás napján betöltik a 18. életévüket. Emellett az Európai Unió, Norvégia és Izland állampolgárai is szavazhatnak: ha legalább a választás előtti 51. napon az adott önkormányzathoz már bejelentkeztek. Aki nem a felsorolt országok állampolgára, annak a választás előtt két évvel már Finnországban kellett bejelentett lakcímmel rendelkeznie.
(A parlamenti és az elnökválasztásokon csak finn állampolgárok vehetnek részt bárhol is élnek a világban. Az európai uniós parlamenti választásokon az EU állampolgárai vehetnek részt, ha van lakóhelyük Finnországban, legalább a választások előtt 51 nappal. Azért, hogy csak egy országban szavazhasson az EU állampolgára, itt még feltétel az is, hogy legalább 80 nappal a választások előbb bejelentse, nem az eredeti hazájában, hanem Finnországban szeretne szavazni.)
Ki lehet jelölt?
Jelöltet egyrészt párt állíthat, amely szerepel a pártnyilvántartásban (puoluerekisteri). Vagy olyan párttól független személy (sitoutumaton), aki tagja egy pártoktól független, választói egyesületnek (valitsijayhdistys), amelynek legalább 10 tagja kell, legyen. A mi körzetünkben két ilyen társulás is van. Ezek mellett a jelöltnek szavazati joggal (äänioikeus) kell rendelkeznie az adott településen, ott kell élnie, és nem állhat gyámság alatt (ei ole holhouksen alainen).
A jelöltekre az egy adott körzetben, azaz egy nagyobb városban és környékén élők szavazhatnak. Az egész körzet összes lakója az összes jelöltből választhat. A képviselő testület létszámának megfelelő, legtöbb szavazatot kapott személy lesz a győztes. Mi egy viszonylag nagyobb vidéki város körzetében lakunk. Itt a jelöltek száma 345 volt 59 helyre.
Önkormányzati választási körzetek Finnországban (Kép: Wikipedia)
Választási statisztikák 2017
A 2017-es választáson Finnországban 295 körzetben, a 8999 helyre, 33 618 jelölt jutott. Ebből 13 411 nő és 20 207 férfi.
A nemek aránya a választók és a jelöltek között
A pártok közül a legtöbb jelöltet Centrum párt, a Suomen keskusta adta, 7461-et, a legkevesebbet az állatok jogaiért kiálló: Suomen Eläinoikeuspuolue, amely 15 jelöltet állított. A Kalózpárt (Piraattipuolue) 137 jelöltet indított országszerte, a kommunista munkáspárt (Kommunistinen Työväenpuolue) pedig 39 jelöltet 19 körzetben.
A jelöltek kor szerinti megoszlása
A pártok rövidítései:
KESK – Suomen Keskusta – Centrum Párt KOK – Kansallinen Kokoomus – Nemzeti Koalíciós Párt PS – Perussuomalaiset – Igazi finnek SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – Finn Szociáldemokrata Párt VIHR – Vihreä Liitto – Zöld Szövetség VAS – Vasemmistoliitto – Baloldali Szövetség RKP – Suomen ruotsalainen kansanpuolue – Finnországi Svédek Néppártja (Svédül: SFP, Svenska folkpartiet i Finland) KD – Suomen Kristillisdemokraatit – Finn Kereszténydemokraták SKP – Suomen Kommunistinen Puolue – Finn Kommunista Párt KTP – Kommunistinen Työväenpuolue – Rauhan ja Sosialismin puolesta – Kommunista Munkáspárt – Béke és Szocializmus Párt LIBE – Liberaalipuolue – Liberális Párt Piraattip. – Piraattipuolue – Kalózpárt EOP – Suomen Eläinoikeuspuolue – Finn Állati Jogok Pártja Femin. p. – Feministinen puolue – Feministák Pártja IP – Itsenäisyyspuolue – Függetlenségi Párt
Választási finn-magyar szótár
Források: Infopankki, vaalit.fi, Statisztikai Hivatal
Kép: Yle |
