Írásunkban – a teljesség igénye nélkül – összeszedtünk néhány azonosságot és eltérést a finn és a magyar nyelv között, valamint összeállítottunk linkgyűjteményt a finnül tanulni vágyók részére.

Ősi szavaink

A finnugor nyelvek az ősi uráli nyelvből fejlődtek ki, és a finn az a nyelv, amely a legközelebb áll az ősi nyelvhez. Ahogy Papp István írja:
„… a sok ezer éve őseink által beszélt alapnyelvre talán éppen a finn hasonlít a legjobban, ritmusa, dallama némileg kielégíti az ősnyelvnek konkrétan megismerhetetlen világa iráni vágyunkat. A finn nyelv jégbe dermedt nyelvemlék, … íme, valahogy így beszélhettek közös őseink.”

Körülbelül 800 olyan szó van a finnben és a magyarban, amelynek közös a gyökere, bár sok szó esetén a közös gyökeret csak a nyelvészek segítségével fedezzük fel, mégis ezeket a szavakat könnyebb megtanulnunk.

Íme, néhány példa:

Néhány klasszikus mondat magyarul és finnül:

Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.
Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.

Árva szeme könnyel tele.
Orvon silmät on kyyneliä täynnä.

Ki ment mielőttünk?
Kuka meni meidän edessämme?

Menyem adott vajat.
Miniäni antoi voita.

Forrás: The Relationship Between the Finnish and the Hungarian Languages, Weöres Gyula (1935)

Hangzásra is nagyon hasonlít a két nyelv, ha kicsit távolabb beszélgetnek, úgy, hogy már nem értjük a szavakat, de még halljuk a nyelv dallamát, akkor nehéz eldönteni, hogy finnül vagy magyarul beszélnek. Ez egyrészt abból adódik, hogy a legtöbb hangot finnek is úgy ejtik, mint mi. Másrészt a finnek is úgy hangsúlyoznak, mint a magyarok, az első szótagra kerül a hangsúly. A finn nyelv szép dallamos, egyrészt nagyon sok a magánhangzó benne, az egyetlen olyan európai nyelv, amelyben több a magánhangzó, mint a mássalhangzó. 100 magánhangzóra a finn nyelvben 96 mássalhangzó jut, a magyarban ez az arány 100:141!
Minden magánhangzónak megvan a hosszú párja, ezt a hang megkettőzésével írjuk le: a – aa, e – ee, és így tovább. De hosszabban ejtik, amíg a magyarban a rövid–hosszú hang aránya 1:2, addig ez a finnben 1:3. Fontos odafigyelni, hogy milyen hosszan ejtünk egy-egy hangot, mert nagyon eltérhet a szavak jelentése, így például:

Ami viszont nehézséget okoz a mindennapokban, hogy a finn irodalmi nyelv sokkal inkább eltér a beszélt nyelvtől, mint ahogy az a magyarban van. Sőt itt a tájszólások is jelentősen eltérnek egymástól mind a mai napig.
Szembeszökő eltérés még a két nyelv között, hogy nincs névelő és igekötő a finn nyelvben.

Ábécé – aakkoset

A finn ábécé 29 betűből áll, bár van olyan ábécé, amelyikben nem szerepel a w, és találkoztam olyannal is, amelybe az s-nek ejtett kalapos š-t is bevették.
A finn hangok közül gondot a magyarok számára az e (zárt e, kissé az é-hez közelebb) és az ä (a magyarnál nyíltabb e) megkülönböztetése jelent. (Ha látom a beszélő száját, akkor tudom, melyik hangot mondja, de – főleg ha valaki gyorsan beszél – nem hallom.)
Több hang van, amelyet csak idegen eredetű szavakban használnak. Érdekes, hogy bizonyos hangokat következetesen átváltanak az idegen szavakban, például a d-ből t lesz: doktor – tohtori, vagy a b-ből p: bank – pankki.

A finn ábécé (aakkoset) és a hangok kiejtése

…és ugyanez énekelve

Eltérés még a két nyelv hangjai között, hogy a finnben vannak kettős magánhangzók, diftongusok (a magyarban csak a nyelvjárásokban találkozhatunk velük, a köznyelvben nem), ezeket írásban elválasztáskor is egybe írjuk. Van még egy le nem írt hang, az úgynevezett gégezárhang, amely a hangszalagok hirtelen összezáródásával keletkezik a szó végén, ilyenkor egy halk kattanás hallatszik.
A finnek minden hangot úgy ejtenek, ahogy írják, kivétel, az i végű kettős magánhangzóban az i-ből j hang lesz, a c-t pedig szé-nek ejtik, ez is csak idegen szavakban szerepel. 

Ragozós nyelv

Finnül tanuló amerikai ismerősöm kifakadt egyszer, hogy mennyire nehéz a finn nyelv: állandóan „ugrálni” kell a szavak végére, hogy megnézzük a ragokat, hogy megértsük, mit is akarnak mondani. No, igen, a finn is ragozós nyelv, mint a magyar. Az, hogy ez már szétválásunk után alakult ki a két nyelvben, nem változtat azon, hogy számunkra megkönnyíti a nyelvtanulást.
A toldalékok a finnben is a magánhangzók harmóniája szerint illeszkednek a szavakhoz: a legtöbb toldalék két változatban szerepel, magas és mély hangrendben, például: -ko, -kö; -ssa, -ssä, -lla, -llä és így tovább.
A finnben is van birtokos személyrag, mint a magyarban.
könyvem – kirjani

Fokváltozás

Az egyik nehézség a finn nyelvben a fokváltozás, ami azt jelenti, hogy egyes névszó- és igetövek bizonyos ragozás esetén megváltoznak adott szigorú szabályok szerint. A példában a szó és a többes száma szerepel:

  
A változás mindkét irányban létrejöhet a szófajtól és a szó végződésétől függően. 

Partitivus

A főnevek ragozásában a részelős eset, a partitivus, ami nincs a magyarban.  
Általában olyankor használják, ha valamiből több van, de csak egy részével történik valami. De számnevek után és tagadás esetén is partitivusba kerül a főnév, akárcsak a nem megszámlálható dolgok esetén.

3 alma – kolme omenaa
Almát eszem. (nem az összeset, csak valamennyit) – Syön omenaa.
Nem olvasok újságot. – En lue lehteä.
Emellett számos igének partitivus a vonzata:
Tévét nézek. – Katson TV:tä

Igeidők

A finnben egy féle jelen idő van, nincs jövő idő, a jövőre vonatkozó cselekvést a szövegkörnyezetből állapíthatjuk meg. Viszont múlt időből háromféle is van.

Finn igeragozás

Be kell írni az igét, utána kiadja táblázatos formában az igeragozást.

Finn nyelvkönyvek:

Marja-Liisa Saunela: Harjoitus tekee mestarin 1 Suomen kielen perusharjoituksia maahanmuuttajille

Marja-Liisa Saunela: Harjoitus tekee mestarin 2 Suomen kielen keskitason harjoituksia maahanmuuttajille

Marja-Liisa Saunela: Harjoitus tekee mestarin 3 Suomen kielen syventäviä harjoituksia maahanmuuttajille

Marja-Liisa Saunela: Harjoitus tekee mestarin, Ratkaisut osiin 1-3 Az első három kötet feladatainak megoldásai

Marja-Liisa Saunela: Harjoitus tekee mestarin 4 Lisäharjoituksia yleiseenkielitutkintoon valmistautumista varten

Marjukka Kenttälä: Kieli käyttöön Suomen kielen alkeisoppikirja

Marjukka Kenttälä: Kieli käyttöön Suomen kielen jatko-oppikirja

Hyvin menee!

Hyvin menee! 2

...és még sok más nyelvkönyv és könyv

Néhány link a finn nyelv tanulásához:

Supisuomea nyelvtanfolyam
Az oldalon alul találhatók a leckék, ez például az első.

12 videó kapcsolódik ehhez a tananyaghoz

Kuulostaa Hyvältä - Sounds Good – 39 részes finn videósorozat, elég régen készült ezért azután akadnak megmosolyogtató részek is, viszont sokat lehet tanulni belőle.

Goethe Verlag nyelvleckéje, letölthető hanganyaggal. (A főoldalon 50 nyelvből lehet választani.)

Könnyen érthető finn nyelv – selkokieli

Könnyen érthető oldalak

Linkgyűjtemény finnül tanulóknak

Random Finnish Lesson – Egy-egy finn nyelvtani kérdésről ír angolul

Finn nyelvtan finnül – haladóknak

Facebook csoportok:

Finn nyelv – Magyarul

Finnül tanulunk

Let's learn Finnish language

Nyelvtani gyakorló feladatok

Suomea, ole hyvä!

Koulutuskeskus Salpaus

Perunakellari

Ymmärrä suomea!

Finn nyelvleckék és érdekességek a Youtubeon:

Kezdőknek:

Ope Jori finn nyelvtan egyszerűen

Satu Lahtonen nyelvtan és szókincs

Haladóknak:

Ali Leiniö kirándulások télen-nyáron

Ville Mäkipelto érdekességek 

Visit Finland ismerkedés a finn természettel és Finnországgal

Forrás és finn nyelvkönyvek:

Papp István: Finn nyelvkönyv (letöltés)

Outi Karanko–Keresztes László–Irmeli Kniivilä: Finn nyelvkönyv kezdőknek és középhaladóknak (letöltés)

Révay Valéria–Bogár Edit–Anja Haaparanta–Novotny Júlia: Finn nyelv és kultúra magyar szakosoknak (letöltés)

Helen Davies, Kovács Ottilia (Usborne): Kezdők finn nyelvkönyve (letöltés)

Varga Judit, Sirkka Saarinen: Fennizmusok (letöltés) Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára