Hyvää itsenäisyyspäivää Suomi!

A függetlenségi kiáltványt 1917. december 4-én írta alá a finn kormány, és 6-án hagyta jóvá a parlament. A pártok nem értettek egyet a függetlenség kikiáltásának módjában, amíg a konzervatív Pehr Evind Svinhufvud, a köztársaság első elnöke és támogatói az azonnali elszakadás mellett voltak, addig a szociáldemokraták a bolsevik Oroszországgal történt egyeztetés után szerettek volna függetlenedni. Végül a parlament 100:88 arányban hagyta jóvá Finnország függetlenségét.

Ám ekkor a külföldi államok – különböző megfontolásból – még nem ismerték el az önálló Finnországot. Először Oroszországgal kellett elfogadtatni az állam függetlenségét. A fehér katonai kormányzat ragaszkodott az egységes Oroszországhoz, ezért nem hagyta jóvá Finnország függetlenségét. Így Svinhufvud szenátusának Szentpétervárott a Népbiztosok Tanácsától kellett kérnie a finn függetlenség elismerését. Végül is a Lenin vezette tanács 1917. december 31-én ismerte el Finnország függetlenségét. Ezután már Európa legtöbb állama is elismerte az önálló finn államot. Azonban Nagy-Britannia és az Egyesült Államok csak majd egy évvel később, az I. Világháború végén ismerte el a független Finnországot. 

1919 óta ünneplik meg Finnországban a függetlenség napját december 6-án.  

Svinhufvud vezette finn kormány, amely kikiáltotta Finnország függetlenségét (fotó)

Jean Sibelius: Finlandia - gyönyörű felvételek Finnországról, a finn természetről

Írásunk a finnek legnagyobb zeneszerzőjéről, Jean Sibeliusról

Polgárháború

A független Finnország történelme véres polgárháborúval kezdődött, a fehérek és a vörösök 1918. január 27. és május 15. között harcoltak, majd pedig a fehérek győzelme után véres megtorlás következett, összesen közel 37 ezren estek áldozatul a testvérharcnak. 

Emlékmű Lahtiban, a Fellmanni parkban. Itt volt az egyik legnagyobb börtöntábor a polgárháború után (Fotó: Matti Touko)

Hagyományok a függetlenség napján

Zászlófelvonás

1957 óta a központi zászlófelvonás a Csillagvizsgáló dombon reggel 9-kor kezdődik, ahol is beszédek hangzanak e,l és kórusmuzsika szól, még a legzordabb időjárás esetén is. De ünnepélyes zászlófelvonást tartanak sok településen is.

Istentiszteletek

A függetlenség napján istentisztelet tartanak a templomokban, ahová sokan népviseletbe öltözve mennek el. Az állami vezetők, a parlamenti képviselők a Helsinki Székesegyházban tartott istentiszteletre mennek el, amelyet, mint a többi ünnepi eseményt a televízió is közvetíti.

Hősi emlékművek

Az ünnepnapon megemlékezéseket tartanak a háborús hősi emlékműveknél is, virágot visznek, gyertyát gyújtanak az elesett katonák sírjainál. Finnországban mindenütt a temetőkben – ami legtöbbször a templomkert – a település hősi halottai külön parcellákban nyugszanak. 

Kitüntetések

Ezen a napon adják át az állami és katonai kitüntetéseket, valamint a hadseregben ilyenkor vannak az előléptetések.

Katonai parádé

Az ünnep tiszteletére minden évben más és más városban tartják az állani függetlenség napi katonai parádét, amelyen a háborús veteránok is részt vesznek. Például 2016-ban Kajaaniban, 2015-ben Jyväskyläben, 2014-ben Hämeenlinnában rendezték a katonai felvonulást.

A 2010-ben Kuopióban rendezett állani függetlenség napi katonai parádé

A diákok fáklyás felvonulása

A függetlenség napján az egyetemi városokban a diákok fáklyás felvonulásokat szerveznek. 

A diákok megemlékezése a Függetlenség napján Helsinkiben  2020-ban, maga a fáklyás felvonulás 30 percnél kezdődik

A finn nemzeti himnusz: Maamme (Hazánk), zeneszerző: Fredrik Pacius, vers: Johan Ludvig Runeberg

Elnöki fogadás

A nap fénypontja pedig az elnöki palotában adott fogadás, amelyet a tévé is közvetíti, amikor is a finnek végig nézhetik, amit a vendégeket fogadja az elnöki pár. A rendezvényre meghívják a kormány, a parlament tagjait, diplomatákat, veteránokat, lelkészeket, művészeket, újságírókat, sportolókat, valamint néhány egyszerű földi halandót is, például kitüntetett egészségügyi dolgozókat, tanárokat. A fogadás egyben nagy ruhabemutató is, a vendégek egy része népviseletben jelenik meg a fogadáson, különösen szép a számik színes öltözete. 

2020-ban és 2021-ben a koronavírus miatt elmaradt az elnöki fogadás. Helyette kulturális és szórakoztató tévéműsorok várják a finneket, és az Instagram vagy a Facebook segítségével készíthetünk szelfit az elnöki párral.

A 2013-as tudósítás, rendhagyó módon Tamperéből, mert tatarozták az elnöki palotát

A vendégek fogadása egy órán keresztül tartott, néhány érdekesség: a veteránok körülbelül a 19. perctől érkeztek, sok köztük az idős hölgy, akik a Lották szürke egyenruhájában érkeztek a fogadásra. A Lották a háborúban a katonák segítői voltak, főleg betegeket látták el, de számos feladatot ők kaptak, így például a megfigyelőtornyokban is dolgoztak, az ellenség mozgását figyelték, főztek, ellátták a lovakat.

Népviseleteket láthatunk a következő időpontokban: 27:50, 28:30, 30:40, 56:18, számi népviselet: 31:38, roma: 35:45, 

Néhány rendhagyó mozzanat, szoknyataposás, kétszeres vagy épp kihagyott kézfogás 2014-ből, már az elnöki palotából

Ételosztás

Veikko Hursti hosszú évek óta a szegény embereket látta vendégül a függetlenség napján, halála után fia, Heikki Hursti folytatta a hagyományt.

 2014-ben 800 adag borsólevest (hernekeitto) sok füstölt hússal, szendvicset és kávét kaptak Heikko Hursti vendégei (Fotó: Trond H. Trosdahl,  Lehtikuva)

Ismeretlen katona

2000 óta minden évben levetítik a televízióban az Ismeretlen katona (Tuntemeton sotilas) című filmet, amelyet Väinö Linna – magyarul is megjelent – regénye alapján Edvin Laine rendezett.

Részletek az Ismeretlen katona című filmből , az új, 2017-es feldolgozásból

>

Hyvää itsenäisyyspäivää Suomi!

Kapcsolódó írásaink:

Gyapjúzoknit a veteránoknak – Villasukat veteraaneille

2017. december 6-án volt 100 éves Finnország, és az ünnepségsorozat részeként kézimunkázók gyapjúzoknikat kötnek a háborús veteránoknak.

Most komolyan, milyenek is a finnek? - Millaisia ovat suomalaiset?

Forrás: Wikipedia, Arja Lento, YLE