Október 10-e a finn irodalom és Aleksis Kivi napja, és így zászlós ünnep Finnországban. Aleksis Kivi az első finn nyelvű hivatásos író, leghíresebb regénye A hét testvér, a Seitsemän veljestä.
|
Aleksis Kivi 1834. október 10-én Nurmijärviben született Alexis Stenvall néven, elhunyt 1872. december 31-én Tuusulában. Születésnapja, október 10. a finn irodalom napja zászlós ünnep Finnországban.
Aleksis Kivi fő műve a finn nyelvű próza, egyben a finn nemzeti romantika és realizmus első nagy alkotása: A hét testvér (Seitsemän veljestä, 1870). Árván maradt hét fiútestvér történetét mutatja be a regény, hogyan válnak elvadult ifjakból felnőtt férfiakká. Kivi az első finn nyelvű hivatásos író, regényei mellett színdarabokat és verseket is írt. Leghíresebb színdarabja A pusztai vargáék (Nummisuutarit, 1864).
Albert Edelfelt rajza Aleksis Kiviről 1873-ból (Kép: digi.kansalliskirjasto.fi)
Élete
Apai dédapja, Johan Stenvall 1766-ban telepedett le Nurmijärvi Palojoki részében, ott kapott egy „sotilastorppát” (katonatanya), amelyet, mint a svéd hadsereg kiszolgált katonája kapott. Aleksis Kivi apai nagyapja, Anders Johan Stenvall (1769‒1840) tengerész volt, édesapja Eerik Johan Stenvall (1798-1866) Helsinkiben nőtt föl, de 1825-ben visszaköltözött Palojokiba, ahol falusi jegyzőként is dolgozott. 1824-ben vette feleségül Annastiina Hamberget (1793−1863), akinek édesapja Antti Juhaninpoika Hamberg kovács volt Tuusula Nahkela városrészében. A házasságból öt gyermek született:
Aleksis Kivi szülőháza Nurmijävi Palojoki negyedében, ma múzeum (Fotó: Anneli Salo, Wikipedia)
Gyermekkora szereplői gyakran előkerülnek későbbi írásaiban. Így például apja testvére, Matti, aki a „Nurmijärvi rablók” bandájához tartozott, vagy tanítója Malakias Costiander, akiről A hét testvér egyházfiját mintázta. Kisgyermekkora boldogságban telt, a legenda szerint ő volt a gyerekcsapat játékainak irányítója. A közeli Tábor hegyen, erdőben, sziklákon játszottak, és úsztak a Vanta folyóban. Palojoki gyönyörű környezete visszatükröződik későbbi írásaiban is.
Aleksis Kivi anyanyelve finn volt, de a családban a svédet is használták. Mélyen vallásos édesanya fiát papnak szánta. Szülei 12 évesen, 1846-ban Helsinkibe küldik tanulni. Az életében történt éles váltás megviselte Kivit, akárcsak más hasonló korú gyermekeket. A család rossz anyagi helyzete miatt 1852-ben, abba kellett hagynia tanulmányait, amit csak öt év múlva tudott folytatni. 1857-ben érettségizett, ekkor döntötte el, hogy föladja korábbi terveit, nem pap, hanem fin nyelvű író lesz. Ahhoz, hogy életét az írásnak szentelhesse szüksége volt támogatókra is. Első segítője Charlotta Maria Lönnqvist (1815‒1891). Az ő gondozásában élt Kivi Siuntioban 1864‒1871 között. Ez idő alatt számos írása született, többek közt fő műve, A hét testvér is. Charlotta Maria Lönnqvist a szüleitől örökölt birtokon élt, jövedelméből segítette az írót, és számos éhezőnek adott enni az 1866‒68-as nagy éhínség alatt. Emiatt azután maga is anyagi gondokkal küzdött, és 1869-ben A hét testvér jövedelméből mentette meg a birtokot az elárverezéstől Kivi. A fáma szerint Lönnqvist és Kivi szerelmesek voltak. Kivi halála után Lönnqvist állami nyugdíjat kapott Johan Vilhelm Snellman indítványára. Kivi legfontosabb támogatója Fredrik Cygnaeus, aki filozófusnak végzett és tanárként dolgozott, a finn irodalom kiemelkedő kritikusa volt. Aleksis Kivit segítője még Julius Krohn, néprajz- és népzenekutató, irodalom professzor, valamint édesapja voltak. Kivi legjobb barátai J. V. Snellmann köréből kerültek ki: Jaakko Forsman, Johan Calamnius és C. G. Swan.
Nem volt soha rendszeres jövedelme, élete utolsó éveiben alkoholizmustól szenvedett. Pénzgondok, adósságok, műveinek nem megfelelő elismertsége, Ahlqvist professzor örökös kritikái, valamint a kényszerű vidéki élet fokozták depresszióját. Aleksis Kivi egész életében fájdalmaktól és testi gyengeségtől szenvedett, többször is volt hastífusza. 1870-es év tavaszától kemény fejfájásai, szívrohamai voltak, émelygéstől és testének hőszabályozási gondjaitól szenvedett. Ekkor fő problémája az volt, hogy az 1870 májusában megjelent művét A hét testvért, a kiadó hamarosan levette a polcról. Ennek oka, hogy a helsinki egyetem finn nyelv- és irodalom professzora, Ahlqvist gyilkos kritikát írt művéről, akárcsak korábbi alkotásairól.
Testvére, Alpertti Stenvall háza Tuusulában, itt töltötte élete utolsó hónapjait Aleksis Kivi (Fotó: Matti Touko)
Ősszel Kivinél elmezavart állapítottak meg, 1871 tavaszán pedig kórházba került. Majd krónikus melankóliát diagnosztizáltak nála, kininnel, láz- és köhögéscsillapítóval, valamint morfiummal kezelték. Júniusra elvesztette beszéd- és mozgáskészségét, és végül már a testvérét sem ismerte föl. 1872 februárjára az orvosok rájöttek, hogy a kezelés hatástalan, illetve tovább rontotta az író állapotát, így az orvosok kiadták testvérének, Alperttinek, aki Tuusulába vitte, otthonába.
Alpertti és Vilhelmiina Stenvall a házuk előtt. Aleksis Kivi halála után a házat kibővítették. 1910-ben a Helsinki Egyetem Diákegyesülete (Helsingin yliopiston ylioppilaskunta) tulajdonába került, majd az ’50-es években visszaalakították a Kivi halála időpontjának megfelelő állapotra.
Szauna Alpertti Stenvall tuusulai házának kertjében (Fotó: Matti Touko)
Aleksis Kivi 1872. december 12-én hunyt el, 38 éves korában. Utolsó szavai ezek voltak: minä elän (magyarul: élek vagy élni fogok). Halálának oka ismeretlen, bár több feltételezés is van, így például valamilyen agyi betegség lehetett, vagy borrelia baktérium okozta fertőzés támadta volna meg az agyát.
Aleksis Kivi halála, részlet a Minä elän – Élek című filmből
Aleksis Kivi sírja a tuusulai temetőben (Fotó: Matti Touko)
Munkássága
Aleksis Kivi korai írásait a romantika jellemezte, azonban az igazi műfaja a realizmus volt. Kivi rengeteget olvasott, többek közt történelmi, kémiai műveket, újságokat, és olvasta természetesen a világirodalom nagyjait is. Első jelentős művét a Kullervo című színdarabot 1859-ben írta. A mű 1860-ban a Finn Irodalmi Társaság (Suomalaisen Kirjallisuuden Seura) díját nyerte el. Ekkor használta először finn írói nevét is, ebben az időben kezdték el a finnek svéd nevüket finnre változtatni. A színdarabot Kivi 1864-ben átdolgozta, de csak halála után 1882-ben mutatta be először az 1872-ben alapított Finn Nemzeti Színház.
A Finn Nemzeti Színház, előtte Aleksis Kivi szobra (Kép: Wikipedia)
A korábbi, svéd nyelve írt, Bröllopsdansen című darabjából született a finnül írt, A pusztai vargáék (Nummisuutarit) című színdarab, amely 1865-ben állami díjat kapott. Ez volt az első alkalom, amikor ezt a díjat odaítélték, s a versenyzők között volt, többek közt Johan Ludvig Runeberg, a finnek nagy költője, a Himnusz szerzője is. A pusztai vargáék a mai napig az egyik leggyakrabban játszott finn színdarab.
Az 1957-ben készült Nummisuutarit című film bemutatója, rendezte: Valentin Vaala
A Nummisuutaritból készült opera részlete a Joensuui Városi Színház bemutatásában 2014-ből, rendező és koreográfus: Ari Numminen
1866-ban jelent meg a Karkurit (Szökevények), a Kihlaus (Eljegyzés) és az Olviretki Schleusingenissä (Sörkiruccanás Schleusingenbe) című színdarabjai, valamint a Kanervala (Hangafüves rét) című verseskötete. A következő évben készült a Leo ja Liina (Leó és Lina), az Yö ja päivä (Éjszaka és nappal), Sankarteos, a Lea és a Canzio című darabja. Összesen 15 színdarabot írt Aleksis Kivi, életében azonban csak egyet mutattak be, a Lea címűt 1869-ben. Ettől kezdve számítják a finn nyelvű színjátszást. 1870-ben jelent meg A hét testvér (Seitsemän veljestä), az első finn nyelven írt regény. A mű először 1870-ben, négy füzetben jelent meg, egy kötetben csak halála után, 1873-ban adták ki.
A hét testvér első kiadása négy füzetben (Kép: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Kansalliskirjasto, Wikipedia)
A regényről gyilkos kritikát írt August Ahlqvist a helsinki egyetem finn nyelv- és irodalom professzora, azonban a finn irodalmi társaság védelmébe vette a művet, és köszönetét fejezte ki az írónak a társaság tanácskozásán. Későbbi kritikusai a mű legfőbb erényének, többek közt a regény természetábrázolását, humorát és gazdag nyelvezetét emelte ki. Kivire jellemző, hogy műveiben társítja a realizmust a humorral. Ez a kombináció a mai napig a finn nyelvű irodalom jellemzője, akárcsak a természet közeliség, a be nem illeszkedő személyiség, az egyszerű ember közérthető ábrázolása, ezek azóta is a finn irodalom meghatározó sajátosságai.
A hét testvér első oldala Akseli Gallen-Kallela tervezte könyvből, 1908-ból (Kép: Wikipedia)
Aleksis Kivi nemzeti írója lett a finneknek, mert ő volt az első hivatásos finn nyelvű író. Munkájával bebizonyította, hogy finnül is lehet verseket, színdarabokat és regényeket írni. Legjobb színdarabjai állandóan műsoron vannak a finn színházakban. Film készült A pusztai vargáék, A hét testvér, az Eljegyzés (Kihlaus) című darabjaiból, valamint életéről három ízben is: 1946-ban, 1984-ben és 2002-ben. Műveit vagy 40 nyelvre lefordították. Válogatott művei először 1877‒78-ban jelentek meg.
Aleksis Kivi versei magyarul: Magyarul Bábelben
A bélyeg forrása: Posti- ja telelaitosForrás: Aleksis Kivi hivatalos oldala, finn Wikipedia, magyar Wikipedia
|
