Élete

1510 körül szegény parasztcsaládba született Mikael Agricola, édesapja Olavi volt, így eredeti neve Mikael Olavinpoika (Olavi fia) a család valószínűleg svéd nyelvű volt, de még gyermekkorában tanulhatott meg finnül, mert svédül és finnül is anyanyelvi szinten beszélt. A későbbiekben görögül, latinul és németül is megtanult.

Már gyermekkorában kitűnt tehetségével és tudásszomjával, így a tanítója, a falu plébánosa meggyőzte a szüleit az 1510-es évtized végén, hogy Viipuriba (ma Viborg, Oroszország), a latin nyelvű iskolába küldjék tanulni. Földművelő édesapja után ott kapta ott az Agricola nevet. 

Mikael Agricola, Albert Edelfelt  műve (Forrás: Wikimedia)

18 évesen fejezte be tanulmányait Viipuriban, utána papnak tanult, majd a turkui püspök, Martti Skytte titkára lett. Turkuban Luther Márton tanítványa, a finn reformáció úttörője Pietari Särkilahti tanításait hallgatva maga is a reformáció híve lett. Svédország egy évvel korábban, 1527-ben tért át a lutheránus hitre, Finnországban pedig Agricola lett a vallási reform fő támogatója. Ebben az időszakban kezdte el a Biblia finn nyelvre való fordítását. 

1536-ban Agricolát Németországba küldték, ott a wittenbergi egyetemen – ahol Luther Márton és Philip Melanchthon élt és alkotott – folytatta tanulmányait. Mikael Agricola az egyetemen a teológusokat hallgatta, és emellett bölcsészettudományokat is tanult. 1539-ben kapta meg mesterfokú diplomáját.  

Hazatért Finnországba, és a turkui katedrális iskolájának rektorává választották, ahol 1548-ig tanított. Munkája nem volt könnyű, nehezen bírt fiatal tanítványaival. 

Egyike volt az első finn papoknak, akik megnősültek, 1550-ben vette feleségül Pirjo Olavintytärt (Birgitta Olafsdotter), a házasságból fiú született: Kristian Agricola.

1550-ben elhunyt a turkui püspök, teendőit Argicola vette át, majd 1554-ben ki is nevezték püspöknek.

1557-ben Gusztáv svéd király Moszkvába küldte béketárgyalásra. A hazafelé vezető úton Agricola megbetegedett, majd április 9-én elhunyt, Viipuriban temették el.

Egy rövid és három hosszabb videó Agricola életéről

Mikael Agricola szobra Lahtiban, Emil Wikström (1864-1942) műve (Forrás: Wikimedia)

Munkássága

Agricola alakította ki a finn írásbeliséget, az írott finn nyelvet és a finn irodalmi nyelvet.

Első nyomtatásban megjelent műve 1543-ban – egyben az egyik első finn nyelvű könyv – az Ábécés könyv volt (Abckiria). A kötet ábécés könyv és katekizmus is volt egyben, többek között tartalmazta a tízparancsolatot, az apostoli hitvallást és a fontos imákat is.

1544-ben Imakönyvet, 1548-ban pedig az Újszövetséget adta ki finnül Agricola. A reformáció egyik fontos elve volt, hogy az emberek anyanyelvükön hallgathassák az istentiszteletet és olvashassák a Bibliát. Agricola szerint a finn papok maguk sem tanulmányozták kellő mértékben a latin nyelvű bibliát, így arra sem voltak képesek, hogy továbbadják a híveknek a vallási tanokat. Ezért tartotta fontosnak Agricola a finn nyelvű fordítások megjelentetését. Elkezdte az Ószövetség fordítását is, de ennek a munkának már nem ért a végére. 

Bár Agricola előtt is készültek finn nyelvű, vallási témájú könyvek, ezek egyrészt nem terjedtek el szélesebb körben, másrészt nyelvezetük nem volt egységes. Agricola alkotta meg a finn ábécét és a finn irodalmi nyelvet több tájszólást is fölhasználva, és új szavakat is létrehozott, amelyek 60 százalékát még ma is használják a finnek. 

Mikael Agricola széles körű műveltségű, humanista tudós volt, a teológia mellett nyelvészettel foglalkozott, és a történelem, a földrajz avatott ismerője is volt. Halálának napja zászlós ünnep és a finn nyelv napja Finnországban, munkássága alapján méltán nevezik Agricolát a finn nyelv atyjának. 

Mikael Agricola: Abckiria (Forrás: Wikimedia)

Forrás: agricola.utu.fi, Wikipedia