Cikkek

Érdekes természeti jelenségnek voltunk tanúi a minap. Három nap volt az égen, az eredeti mellett két melléknapot is láttunk. 

Utsjokiban legközelebb július 26-án, 1 óra 07 perckor nyugszik le a nap. Még május 17-én, 1 óra 23-kor kelt föl, azóta ott köröz rendületlenül az égbolton. A finnek ezt „yötön yö”-nek, éjszakátlan éjszakának nevezik, ezt mi magyarul inkább fehér éjszakának mondjuk.

Finnországban a 40 nemzeti park, a több mint 120 ismertebb túraútvonal mellett nagyon sok kisebb kirándulóhely van, ahová túrázni, kikapcsolódni járnak a finnek. 

A finnek szaunázás közben előszeretettel csapkodják magukat és egymást a nyírfából készült virgáccsal, a vihtával vagy más néven vasztával.

A hideg tavasz miatt a vándormadarak egy része megrekedt a kissé melegebb vidékeken, de most, szinte bezúdulnak Finnországba, mivel a héten reggelente kellemes repülőidőt kínál számukra a természet.

Télire két madáretetőt is kitettünk, így azután sokszor gyönyörködhettünk szárnyas vendégeinkben. De nemcsak az áttelelő madarak jöttek a mogyoróra, napraforgómagra meg a „madárszalámira”, hanem a mókusok is, ha jól számoltam éppen négyen. 

Sulo Karjalainen  Medveember (Karhumies) néven ismert Finnországban. Hat, saját nevelésű medvével él együtt. „Ők az én gyermekeim” – mondja róluk a Medveember.

Finnország egyetlen bennszülött emlőse, és mivel 370-380 példány él belőle, Európa egyik legveszélyeztetettebb faja a saimaannorppa, azaz a Saimaa tavi gyűrűsfóka. 

Június 21. a nyári napforduló ideje, ettől a naptól kezdve újra rövidülnek a nappalok, bár elég lassan, így még sokáig élvezhetjük a fehér éjszakákat. 

Finnország területének több mint negyede lápos terület. Lahti közelében terül el a védett Linnaistensuo, amely 1998 óta a Natura 2000 hálózatának része. Területe mintegy 200 hektár.

Több is, mint furcsa, megdöbbentő, lenyűgöző, amikor rövid erdei séta után egyszer csak ott állunk a furcsa kő, a Kummakivi előtt. 

Városban, parkban, erdőben egyre több helyen találkozhatunk idősebbekkel, fiatalabbakkal, akik valami síbot-félével sétálnak vagy épp sietnek. És már nem csak Finnországban, hanem Magyarországon is.

Hatvanméteres szikláról, a Hiidenvuoriról csodálhatjuk meg a kilátást Iittiben. A Kymi folyó völgyében, azaz Kymenlaakso régióban található az Iitti kistérség, amelynek egyik turistalátványossága a Hiidensaarin fekvő szikla a Hiidenvuori. 

A Vesijärvi – Lahti tava – és a Päijänne tó – amely Finnország második legnagyobb tava – között mintegy másfél kilométeres földsáv fekszik. Ezen keresztül húzódik Asikkala településen a Vääksy csatorna (vagy más néven a Vesijärvi csatorna, finnül Vääksyn kanava), a két tó közti 3 méteres szintkülönbséget zsilippel győzhetik le a hajók (galéria).

2016. március elsején indult Finnországban a millió madárodú mozgalom. Egy év alatt már több mint egymillió madárodút helyeztek el az erdőkben és a kertekben, de a kampánynak még nincs vége. 

A Pulkkilanharju Lahtitól 30 kilométerre, Északra húzódik, a Päijänne tavon fut át, Asikkala település része (képgaléria).

Már az erdőben eltöltött tíz perc is csodát tesz. De komolyabb stressz feloldására akár két órára is szükség lehet a természetben.

A bogyógyűjtés az erdőben a finn életforma része. Nyárvégén, ősszel, aki teheti kimegy az erdőbe bogyót (marja) gyűjteni. A hagyomány és a törvény alapján az erdőbe bárki mehet gyűjtögetni, gombászni, függetlenül attól ki is a tulajdonos. (Galéria)

Ősszel csak úgy piroslik az erdő alja a sok vörös áfonyától. A kissé savanykás-kesernyés gyümölcsöt szuperbogyónak, szuperételnek tartják a benne található vitaminok, nyomelemek és antioxidánsok miatt. 

Finnországban a szökőnaphoz kapcsolódik egy érdekes hagyomány: ezen a napon a nők kérhetik meg a férfiak kezét.