Igen, nehéz nyelv a finn, nagyjából annyira, mint a magyar. Nekünk, magyaroknak, könnyebb megtanulni finnül, mint mondjuk az angoloknak, viszont az észteknek könnyebb, mint nekünk, hiszen az észt a finnugor nyelvcsalád finn ágához tartozik.
A finn matematika-tanárnő, Maarit Rossi bekerült a legjobb 10 közé a Global Teacher Prize 2016 versenyében, ezt a díjat tartják a matematikatanárok Nobel-díjának.
Karoliina Korhonen képregényrajzoló karikatúrái a finnek rémálmait mutatja be. A képek hőse Matti, a nagyon hétköznapi finn. Ezekből a humoros rajzokból is valami hasonlót tudhatunk meg a finnekről, mint amiket korábbi humoros és komoly írásainkból is.
Mindenkit érdekel, mi a hosszú, egészséges élet titka, a 91. évében járó, Savonranta településen élő Erkki Makkonen szerint ez a kemény munka, a lékúszás és a rozskenyér.
Finn kutatók forradalmian új módját vizsgálják a rák gyógyításának: a rákos sejtek terjedését gátolják a sejtek belső kommunikációjának akadályozásával.
Két humoros írásunk – Milyenek a finn férfiak és A finn férfi a szaunában – után, most megpróbáljuk komolyan elmondani, milyenek is a finnek. Amit bemutatunk, tulajdonképpen az, milyen is a hagyományos finn értékrend. No és szóba kerül néhány szokás is.
Szauna kézikönyv a finn férfiakhoz – 7 szabály, amelyet ismerned kell. Heikki Aittokoski a „Milyenek a finn férfiak?” után, most elmeséli, milyen is a finn férfi a szaunában.
A világon először a finnek készítettek saját, nemzeti hangulatjeleket, emotikonokat, amelyek a finnek érzelmeit jelenítik meg. Előző írásunkban már bemutattunk hármat a finn emotikonok közül. Azóta nyilvános már a többi is, így most következzenek az új finn hangulatjelek.
A selkokieli, a könnyen érthető nyelv a finn egyszerűsített változata: egyszerűbb, gyakran használ szavak, egyszerű nyelvtani szerkezetek és rövid szavak, mondatok jellemzik a nyelvet. Felmérések szerint minden tizedik finnek jelent nagy segítséget a könnyített finn nyelv.
Szent Iván-éje, Juhannus, nyárközép napja, Keresztelő Szent János születésnapja (Juhannus Kastaja syntymäpäivä) ez a sok elnevezés mind-mind ugyanazt a nyárünnepet takarja, amely Karácsony után a második legnagyobb ünnep Finnországban.
A Mikulás, Joulupukki (Karácsonyapó) Finnországban szentestén viszi az ajándékokat a jó gyerekeknek. Rénszarvasok húzta szánon – amely a földön fut, s nem a levegőben röpül – jár házról-házra. A Mikulás az ajtón megy be a házba – s nem a kéményen át –, és az első kérdése az, hogy „Laknak-e itt jó gyerekek?”
A Lappföldi Rendőrkapitányságon dolgozik Artturi, a rendőrrénszarvas, aki édesanyját követte a fontos poszton. Írásunkban bemutatunk egy videót is arról, mi történik, ha mérges finn találkozik egy rénszarvascsordával az úton. Így Artturi mellett megismerhetjük a finn káromkodások teljes tárházát is.
A finnek nemzeti ünnepe december 6., a függetlenség napja. 1917-ben ezen a napon kiáltották ki Finnország elszakadását Oroszországtól. Finnország 1154 óta svéd uralom alatt állt, majd 1809-től a függetlenség kikiáltásáig a cári Oroszország önálló Finn nagyhercegsége volt.
Erre a kérdésre igazából nem tudok felelni, mert csak egyet ismerek, és ugye nem jó általánosítani. Viszont Heikki Aittokoski, a Helsingin Sanomat munkatársa, finn újságíró és egyben finn férfi, most leírta, szerinte milyenek is a finn férfiak. Pontosabban, szerinte, milyennek gondolják más népek a finn férfiakat.
A finnek szeretnek versenyezni, és szeretik a furcsa versenyeket. A címben említetteken kívül például rendeztek Finnországban még vécépapír dobáló, hóban úszó, szúnyogölő versenyeket is. De a téli lékúszásnak is van versenyszerű változata.
A világon először a finnek készítettek saját, nemzeti hangulatjeleket, emotikonokat, amelyek a finnek érzelmeit kívánják bemutatni – adta hírül a finn külügyminisztérium.
